Újszülött ellátásról

Újszülött ellátásról

A Napvilág Születésház bábáinak újszülöttellátással kapcsolatos protokollja a rendelet árnyékában

(1) A 2. § (3) és (4) bekezdése szerinti személyek az ellátás során a tőlük elvárható gondossággal, a szülészeti és újszülött-ellátás szakmai szabályainak betartásával járnak el, és felelősek az e rendeletben meghatározott előírások betartásáért.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja egészséges újszülöttek ellátásáról szülőszobán és a gyermekágy ideje alatt

Készítette: a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium

HBCS-kódok: 7260, 7260, 7280

I. Alapvető megfontolások

Az újszülöttek szülőszobán és a gyermekágy idején történő ellátásában egyes osztályok között jelentős különbségek vannak.

A szüléstől a hazaadásig eltelt idő jelentősen lecsökkent, időpontja lehetőség szerint a betöltött 72 óra előtt (ill. legalább 60 ml anyatej elfogyasztása előtt) ne történjen meg az anyagcsereszűrések elvégzése előtt.

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

A várandósok és családjaik számára a várandóssággal, szüléssel (nem csak otthonszüléssel), az újszülött fogadásával kapcsolatosan havi rendszerességgel információs hetet tartunk, amelyen a részvétel elengedhetetlen azok számára, akik velünk szeretnének szülni. E hét újszülöttekről szóló napján többek között ismertetjük a PKU szűrés célját, mibenlétét és jelentőségét. A (felelősségteljes, fölnőtt) szülők aláírják, hogy tudnak róla, és arról is, hogy a szűrővizsgálat elvégeztetése az ő föladatuk és felelősségük (amiben a bábák segítséget tudnak nyújtani). Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a szülők képesek megérteni a szűrővizsgálatok jelentőségét. A PKU szűrővizsgálat egyszerű, otthon könnyedén elvégezhető – emiatt nem tartjuk indokoltnak azt, hogy 72 óra hosszáig intézetben legyenek az édesanyák újszülöttjeikkel.

Ki legyen jelen a szülésnél?

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Érdekes olvasni a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium válaszát a föltett kérdésre. Ugyanis arról, hogy ki legyen jelen a szülésnél, hosszú órákig szoktunk a várandósokkal beszélgetni. Ott legyen-e a kisbaba édesapja? Ott legyen-e a szülő nő édesanyja? Ott legyenek-e a kisbaba testvérei? Hívjanak-e barátokat? Van-e szükség a bábák-doulák közül választani? Ilyen és hasonló témák szoktak szerepelni a „Ki legyen jelen a szülésnél?” kérdés kapcsán.

Újszülött-újraélesztésben jártas kiképzett szakember – sima szülés esetén.

B) Újraélesztésben jártas orvos a fokozott kockázatú szülésnél.

II. Diagnosztika – III. Kezelés

1. A szülés előtti teendők

  • Szülészeti részletes anamnézis gondos felvétele (antenatális szteroid alkalmazása);
  • felkészülés az esetleges komplikációkra – tárgyi feltételek biztosítása: a cardiopulmonalis resuscitatióhoz szükséges eszközök azonnali, működőképes elérhetősége;
  • neonatológiában és az újszülött-újraélesztésben jártas, kiképzett szakemberek jelenléte;
  • orvos (gyermekorvos) jelenléte indokolt: koraszülés, sectio caesarea, meconiumos magzatvíz, súlyos magzati fejlődési rendellenesség, medencevégű fekvés, eszközös beavatkozás (fogó, vákuum).

2. Teendők a szülés alatt

A placentáris transzfúzió biztosítása:

  • köldökzsinór lefogása – hüvelyi szülésnél kb. 45 másodpercig – 1 percig várhatunk a köldökzsinór lefogásával intakt újszülött esetében;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Őszintén csodálkozunk a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium munkájaként frissen létrejött, jelen protokollnak ezen pontján. Gyakorlatunkban a késői köldökellátás módszerét kedveltük, és nem találkoztunk ennek semmiféle hátrányával. Már a múlt század nyolcvanas éveiben Dr. Boda Domokos, nemzetközi elismerésnek örvendő gyermekorvos professzor – aki a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának 1991-ig volt igazgatója, az egyetem rektora, a Gyermekgyógyászat című egyetemi tankönyv írója – a késői köldökellátást javasolta, annak előnyeit igazolta. Állítását azóta nemhogy megcáfolták volna, de számos külföldi kutatási eredmény is található a késői köldökellátás előnyeiről. A mi gyakorlatunkban nem egyszer csak akkor vágtuk el a köldökzsinórt, amikor már a méhlepény is megszületett. Volt néhány olyan pár, akik a szülés után még 24 óráig vagy még tovább nem vágták el a zsinórt. A köldökzsinór az anya felől fokozatosan kezdi abbahagyni a pulzálást. Rendszerint a baba bőrköldökétől kb. 6-8 cm-nyire még órák múlva is pulzálás észlelhető, ezért a köldökzsinór elvágásának helyéül azon a – tapintható és szemmel egyértelműen látható – határvonalon kívül eső részt választottuk, ahol a köldökzsinór elválik az élő, pulzáló, baba felőli, 6-8 cm hosszú résztől azzal, hogy összeesik, kihűl – hiszen benne a vér áramlása megszűnik. Több mint valószínű, hogy ez a köldökellátási technika az oka annak, hogy a velünk született kisbabáknál köldökfertőzésből kiinduló szeptikus állapot (“vérmérgezés”) nem fordult elő annak ellenére, hogy a köldököt steril ollóval, de nem steril köldökcsattal, hanem boltban kapható fölvetőszállal láttuk el, és közvetlenül a szülés után az édesanyák igen gyakran ültek be frissen ellátott köldökcsonkkal rendelkező újszülöttjükkel (vagy eleve ott tartózkodtak és ott történt a köldökellátás) egyáltalán nem steril fürdővízbe. Abban a részben történik ugyanis a köldökzsinór elkötése, ahol már nincs vérkeringés, ami fölvihetné a kórokozókat a kisbaba szervezetébe az élő köldökcsonkon keresztül. A pulzáló részt egészben hagyjuk, így ott zárt rendszer alakul ki, amelybe kórokozók sokkal nehezebben juthatnak be.

Így:

  • sectio caesarea esetén – az újszülött elhelyezése a placenta síkjában történjen, a köldökzsinórt azonnal vagy legkésőbb 1 percen belül kell lefogni;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Otthoni körülményeket tekintve ez a pont értelmetlen.
  • foetalis distressz esetén – nem azonnal, várjunk néhány másodpercet, hogy stabilizálódjon;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

A fönt említett Dr. Boda Domokos a késői köldökellátás kapcsán erről a témáról a következőket írja: “hypoxia esetén a postnatalis placentáris keringés in utero hypoxia esetén valósággal életmentő lehet” (postnatalis: születés utáni, azaz, a késői köldökellátásról van szó). A késői köldökellátás nem néhány másodpercet, hanem többet jelent. Lehetőség szerint tehát ilyen esetben is a késői köldökellátást választjuk. Ha technikai okokból (például, ha a kisbabának lélegeztetésre van szüksége és ahhoz az erre a célra előkészített helyre el kell vinni őt) célszerű elvágni a zsinórt, akkor a késői köldökellátással nem hátráltatjuk a sürgős tennivalókat.
  • szükség esetén a megszületést követően az arteria umbilicalisból vérmintát veszünk sav-bázis és pO2-vizsgálatra;
  • újraélesztés – az AHA és AAP kritériumainak megfelelően, erre a célra kiképzett szakemberek, megfelelő eszközök segítségével.

3. Teendők a szülés után

  • Biztosítjuk a termoneutrális hőmérsékletet (a gesztációs kortól, testsúlytól, tápláltságtól függő, eltérő hőmérséklet);

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Az ember számára a termoneutrális zóna az a külső hőmérsékleti tartomány, amelyben a bőr hőmérséklete 27 és 33 C° között van. Akkor a legfontosabb a hősugárzóval való, célzott melegítés, amikor a kisbaba megszületett már, de az édesanya még nincs abban a lelkiállapotban, hogy magához vegye. A hősugárzó jelentősége nem olyan nagy, amikor már a baba szárazon az édesanyja bőrére kerül és ott együtt betakargatjuk őket. Nem szoktuk a kisbabát automatikusan az édesanyjára helyezni, csak akkor, amikor ő erre jelzést ad – ez lehet azonnal a szülést követően, vagy akár hosszú percek elteltével. Ez alatt az idő alatt szárazra itatjuk, majd melegen tartjuk és segítjük abban, hogy ki tudja várni, ameddig az édesanyja hívja őt. Ha kisebb a tűrőképessége, akkor sírni kezd, ezzel mintegy “észhez térítve”, sürgetve az anyát.
  • az újszülöttet szárazra töröljük, a fejét is (testfelszín 20%-a), majd a nedves textíliát eltávolítjuk;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Az előző megjegyzés ide is vonatkozik.
  • váladék leszívása (előbb a szájüreg, majd az orrüreg), az újszülöttellátásban járatos orvos/nővér szívja le azonnal a légutakat;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Nem szoktuk a kisbabákat automatikusan leszívni, ha a magzatvíz tiszta és ha a kisbaba jó állapotban van. A kitolási szakban, amikor az arc már megjelenik, általában látható, hogyan préselődik ki saját magától a váladék a légutakból, hogyan ürül a baba orrán-száján. A szakirodalomban manapság még arról is vita folyik, hogy magzatszurkos magzatvíz esetén le kell-e minden esetben szívni a kisbabát. Sokan úgy vélekednek, hogy csak akkor van magzatszurkos magzatvíz esetén is szükség a leszívásra, ha a magzatszurokban darabok vannak, vagy ha a kisbaba rossz általános állapota ezt igényli.
  • az egészséges újszülöttet az édesanya hasára vagy emlőjére helyezzük, majd előmelegített lepedővel betakarjuk.

(bőrkontaktus);

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Nem szoktuk mellre tenni a kisbabát, csak kivételes esetekben, mintegy terápiás céllal – amikor szükség van arra, hogy az anya méhe gyorsan összehúzódjon – mivel a szoptatás kiváltja az oxitocin nevű, méhösszehúzódásokat keltő hormont. Egyébként az egészséges újszülött, ha az édesanyja a vajúdás alatt nem kapott gyógyszeres fájdalomcsillapítót és egy percre se került el az anyjától, az anya és az újszülött ösztöneinek megfelelő ütemben magától föl tud mászni az anyamellre, magától nagyra nyitja a száját és szopni kezd, mintha mindig is ezt csinálta volna. Így: http://www.youtube.com/watch?v=AjfqDseOq5M
  • steril körülmények között ellátjuk a köldököt (Betadine, hexaklorofénes hintőpor, egyszer használatos köldökcsat, alkohol tilos), ha ez a szárazra törlés és az anya hasára való helyezés előtt nem történt meg;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Nem szoktunk hexaklorofénes hintőport használni, se alkoholt, se egyszer használatos köldökcsatot – utóbbit azért nem, mert a kb. 5 cm hosszú, 1 cm széles, kemény műanyag csatnál kényelmesebb a természetes anyagból készült, puha és erős fölvetőszál. A köldökellátásról, a köldökellátás és a köldökfertőzés, szepszis kapcsolatáról följebb már volt szó.
  • meghatározzuk az 1’, 5’ és szükség szerint a 10’-es Apgar-értéket;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Az Apgar érték meghatározása menet közben történik – ez a baba állapotának értékelése, amely külön tevékenységet nem igényel.
  • karszalag felhelyezése szükséges, amely tartalmazza a nevet, születési súlyt, születési dátumot órával, perccel együtt;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Karszalag fölhelyezése nem volt még eddig szükséges, még az ikreket is egyértelműen meg tudta eddig minden édesanya azonnal különböztetni, az összekeveredés veszélye még ilyenkor sem fenyegette az otthon született gyerekeket.
  • elvégezzük az újszülött első vizsgálatát (időpont megadása nem indokolt);
  • az újszülött testnyílásainak szondázása (choanák, oesophagus, anus);

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Otthoni körülmények között jó állapotú újszülött testnyílásait nem szoktuk megszondázni. Ultrahangvizsgálattal a szülés idejére kiderül, hogy a nyelőcső el van-e záródva, a magzatszurok vagy vizelet ürítésének hiányát (ami utalhatna a végbélnyílás vagy a végbél, illetve a húgycső elzáródására) az anya hamar észreveszi , a légzés akadálytalan volta esetén arra következtethetünk, hogy a légutak sincsenek elzáródva.
  • szemkezelés: ezüst-nitrát 1%-os vagy rifampycin;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Már intézeten belül sem alkalmazzák rutinszerűen a szemkezelés egyik fönt javasolt módját sem, így nem értjük, miért kellene ezt otthon megtenni.
  • beteg újszülött esetében az újszülött elszállítása megfelelően betakarva, előmelegített transzport inkubátorban, szükség szerint oxigént is adva.

4. Az újszülött első vizsgálata

Az újszülött első vizsgálata a következőkre terjed ki:

  • fizikális vizsgálat;
  • testméretek meghatározása;
  • gesztációs kor meghatározása, ha nem gondozott terhességből származik az újszülött, akkor kötelező;
  • az intrauterin fejlettség kategorizálása (eutrófiás, disztrófiás, macrosomiás);
  • szülési sérülések detektálása;
  • fejlődési rendellenességek regisztrálása;
  • az újszülött esetleges betegségeinek felismerése.

5. Teendők a gyermekágy alatt

  • Orvosi fizikális vizsgálat az első életnapon és hazaadás előtt;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Otthoni körülmények között eddig az első 24 órában látta a kisbabát gyermekorvos, majd – 24 órás elérhetőséget biztosítva – rutinszerűen a negyedik napon látogatta meg a gyermekorvos újra a családot. Ez kb. megfelel az itt javasoltaknak, de ellentmondás látszik a rendeletben foglalt napi neonatológiai látogatások és a között, hogy a bábák az újszülött-ellátás (ezen) szakmai szabályainak betartásával járjanak el.
  • az esetlegesen kialakuló icterus mértékének regisztrálása;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Otthoni körülmények között a sárgaság kóros voltát a bába és/vagy a gyermekgyógyász ítéli meg, és szükség esetén kórházi ellátást javasol.  Az elmúlt 21 év alatt összesen 5 újszülöttnek volt szüksége sárgaság miatt kórházi kezelésre. Ennek egyik oka valószínűleg az intézeten kívüli szülést tervező várandósok alapos fölkészítése az újszülött első pár napját illetően, másik oka pedig –  állandó, intenzív (szülői) észlelés és 24 órás bábai elérhetőség, szükség szerint orvosi  konzultáció lehetősége mellett –  a sárgaság legjobb gyógyszerének, a szoptatásnak rutinszerű alkalmazása.
  • az esetlegesen kialakuló megbetegedés regisztrálása;
  • az újszülött ápolása történhet „rooming in” rendszerben vagy közös osztályon;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Otthoni körülményeket tekintve ez a pont értelmetlen.
  • az újszülöttet naponta fürdetni kell; a fürdetéshez sampon, ill. parfümszappan nem javasolt, enyhén alkalikus szappan ajánlott;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Otthoni körülmények között nincsenek a kisbaba tisztán tartásával kapcsolatos kötelezettségek. Elképzelésünk szerint az anya nemcsak az öt nap után hazaadott újszülött fürdetésével kapcsolatos, saját elképzelését, hanem már a nulla napos újszülöttel kapcsolatos elképzeléseit is képes alkalmazni.
  • a pelenkázások 3–4 órás időközben történjenek.

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Otthoni körülmények között nincsenek a pelenkázással kapcsolatos, követendő szabályok – ezeket az anya az újszülöttre való ráhangolódás kapcsán vezeti be.

6. Az újszülött táplálása

  • Forralt víz itatásával/cumiztatásával meggyőződünk róla, hogy az újszülött szopó- és nyelőreflexe érett;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Otthoni körülmények között az újszülött rendszerint élete első órájában egyértelműen szopik, nyel. Amennyiben ez nem történik meg a szülés után ott töltött három óra alatt, gyakorlatunkban a szopóreflex kiváltására az édesanya ujját, nem pedig cumisüveget használunk. Az újszülött forralt vízzel való itatásával/cumiztatásával kapcsolatos véleményünk megegyezik a WHO, a LaLecheLiga, A  Szoptatásért Magyar Egyesület véleményével.
  • az anyatejes táplálás a kívánatos módszer; a mellre helyezések számát nem célszerű limitálni;
  • ha szoptatási akadály van, ill. jelentős súlyesés, akkor javasolt lefejt anyatej, anyatejgyűjtő állomásról kapott tej, ill. tápszerrel történő pótlás.

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

A gyermekágy (és a csecsemőkor) teljes időtartama alatt szoptatási tanácsadóink állnak rendelkezésre – sürgős esetben éjszaka is, a nap 24 órájában. Így leggyakrabban sikerül elkerülni a szoptatáson kívüli táplálást. Olyan csecsemő, akit újszülöttként nem szoptatott az édesanyja, gyakorlatunkban csak különleges betegség esetén fordult elő. A legtöbb anya éveken át szoptat.

7. Az újszülött gyógyszeres kezelése a gyermekágy alatt

  • Első életnapon 1-1 mg K-vitamin (Konakion MM) szájon át, majd 1 hét múlva otthon;
  • csak anyatejes táplálás esetén havonta 1 mg Konakion adása szükséges;
  • koraszülötteknek 1 mg im. a megszületés után, majd individuálisan 1–2 hetente 1 mg;
  • az intramuscularis és az orális profilaxis azonos értékű;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Mivel az intramuszkuláris és az orális profilaxis azonos értékű, a mi gyakorlatunkban, ha Konakiont adunk, az szájon át történik.
  • a BCG-oltás elvégzése (előtte meg kell vizsgálni az újszülöttet).

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

A BCG-oltást szabályos 6 hetes korig halogatni. Sok szülő otthoni körülmények között ezt a megoldást választja.

Nem gondozott terhesség esetén:

  • újszülött kapjon Engerix aktív védőoltást hepatitisprophylaxis céljából;
  • az anya legyen leszűrve hepatitisre és lueszre;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Otthoni körülmények között AIDS-szűrést is szoktunk csináltatni.
  • amennyiben hepatitis igazolható, akkor még Aunativ passzív védőoltás is szükséges, majd PIC-be helyezés javasolt;
  • ha a luesz pozitív, akkor PIC-be helyezés javasolt;
  • Streptococcus B-fertőzés (anya/újszülött) esetén antibiotikum adása kötelező.

EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY

7. szám

8. Szűrővizsgálatok elvégzése

  • tömegspektrométerrel (Budapest, Szeged) (MS/MS) a 48–72. óra között, az enteralis táplálás megindulása után történjen (legalább 60 ml anyatej elfogyasztása);
  • csípőszűrés a 3. héten (gyermekgyógyász végezheti) és a 2. hónapban (gyermek ortopéd vagy gyermeksebész szakorvos végzi); ultrahangvizsgálat akkor, ha medencevégű a fekvés, ha a családi anamnézis pozitív, ha a fizikális vizsgálattal gyanú van csípőficamra;
  • hallásszűrés zajdobmódszerrel, otoakusztikus emisszióval a hazaadás előtt (ha ez kóros, akkor BERA-teszt bármilyen életkorban) (lásd hallásszűrés módszertani levél).

9. Teendők hazaadás előtt

  • Az ápolószemélyzet győződjön meg róla, hogy az anya szakszerűen ápolja és táplálja az újszülöttet;

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

A  gondoskodás bábai modelljének értelmében otthonszülésnél sem a szaksegítség távozásakor, sem a későbbiekben nincs szükség az anya ápolási, táplálási technikáinak ellenőrzésére, helyette inkább a várandósság alatt a baba fogadásával kapcsolatos ismeretek átadására, valamint a korai és a késői gyermekágyban egyaránt a család igényeinek megfelelően a bábák-doulák 24 órás elérhetőségére és rendelkezésre állására.Így az anya az ápolás és táplálás (és egyéb) téren jelentkező örömét, gondját-baját meg tudja osztani segítőivel, ha igénye van rá, tanácsot kérhet és kaphat, illetve szükség esetén a bába konzultációt vagy kórházba szállítást javasolhat. 
  • korai hazaadás esetén a K-vitamin-profilaxis és a szűrővizsgálatok ambuláns biztosítása;
  • egészségügyi könyv kitöltve (hitelesítve, aláírás, pecsét) és a védőoltások adatlapja kiadva;
  • icterus esetén mérlegelendő az intézeti ápolás meghosszabbítása fénykezelés céljából;
  • szükség szerint ambuláns bilirubinvizsgálat elvégzése javasolt;
  • zárójelentéssel (egységes formájú) bocsátjuk el az újszülöttet, legyen feltüntetve rajta, hogy hová távozik az újszülött.

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Otthonszülésnél a most érvényben lévő rendelet az adminisztrációhoz szükséges űrlapokat a rendelet mellékletében közreadta.

IV. Rehabilitáció

V. Gondozás

VI. Irodalomjegyzék

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Későbbi munkánk során az A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja egészséges újszülöttek ellátásáról szülőszobán és a gyermekágy ideje alatt című jelen protokollt, amit bábáinknak az érvényben lévő rendelet értelmében követni kellene, ellátjuk szakirodalommal és hivatkozásokkal. A VI. pont alatt közreadott irodalomjegyzék az eredeti protokoll része.
  1. Maródi L. Gyermekgyógyászat. Medicina Kiadó, 2008.
  2. Roberton NRC. Textbook of Neonatology. Churchill Livingstone, 2005.
  3. Cloherty JP et al. Manual of Neonatal Care. Lippincott Williams Wilkins, 2004.
  4. Zupan J, Garner P, Omari AA. Topical umbilical cord care az birth. Cochrane Database Syst Rev. 2004.
  5. Machay T, Szabó M. Egészséges újszülöttek ellátása szülőszobán és a gyermekágy ideje alatt. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium.
  6. Karg E. Anyagcsere-betegségek szűrésének protokollja. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium.
  7. Anyai Hepatitis fertőzés gyanúja/igazolt fertőzés esetén teendők az újszülöttel. Az ÁNTSZ protokollja.
  8. Konakion újszülöttkori adásának protokollja. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium.
  9. Puig Reixach P, Municio A, Meda MC. Universal neonatal hearing screening versus selective screening as part of the management of childhood deafness. Cochrane Database Syst Rev. 2010. Jan 20;(1):CD003731.
  10. Ten VS, Matsiukevich D. Room air or 100% oxygen for resuscitation of infants with perinatal depression.
  11. Van Winckel M, De Bruyne R, Va De Velde S, Van Biervliet S. Vitamin K, an update for the paediatrician. Eur J Pediatr. 2009;168(2): 127-34.

Hivatkozások:

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

a placentáris vérkeringés és az újszülöttek köldökellátása tudományos kutatási szempontból orvosi működésem kezdete óta, sőt, már az előtt is foglalkoztatott. Tudományos publikációm első zsengéjének is ez volt a tárgya, majd abban az időben, amikor a szükséges transzfúziók céljára a betegek hozzátartozóitól vettünk vért, nemritkán magunk is adtunk emiatt vért; több esetben placentáris vérrel végeztem transzfúziókat (6). Experimentális célból a születés után a köldökzsinór-artériából és -vénából két, egymás utáni időben vett vér oxigénszaturációjának meghatározásából arra a konklúzióra jutottam, hogy késői köldökellátás esetén a születés után mindaddig tovább folytatódik a magzati vérkeringés, míg a köldökartériák spontán el nem záródnak. Egy időszakban széles körű vizsgálatokat végeztek, hazánkban kiemelkedően Várdi (7, 8)annak eldöntésére, hogy a korai vagy a késői köldökellátás előnyösebb-e. E vizsgálatok mindegyike azt bizonyította, hogy a késői köldökellátás előnyös (9, 10). Új szempontként azonban – Pintérrel, Murányival és a szegedi szülészeti klinika munkacsoportjával – azt mutattuk ki, hogy mindaddig, amíg a köldökerek spontán nem záródnak, a placentában a magzati jellegű vérkeringés folytatódik, és a postnatalis placentáris keringés útján végbe menő anyagkicserélődés révén kimutathatóan normalizálódik az újszülött hypoxiás metabolikus terheltsége; hypoxia esetén a postnatalis placentáris keringés in utero hypoxia esetén valósággal életmentő lehet (11–14). Mindennek ismertetése egyrészt azért lényeges, mert ez a lehetőség mind ez ideig úgyszólván kihasználatlan, másrészt a késői köldökellátás melletti állásfoglalás a placentáris vér begyűjtésének etikai dilemmái miatt is az etikai követelmény szintjére emelkedett. dr. Boda Domokos Várdi P. Placental transfusion. An attempt at physiological delivery. Lancet 1965;II.:12-8. Várdi P. A placentáris transzfúzió jelentősége az anya és az újszülött szempontjából. Kandidátusi értekezlet.Budapest: 1981. When Should We Clamp the Umbilical Cord? Philip and Saigal Neoreviews.2004;5: 142-154. Ábra: az előadásomból, köldökellátás, power point