Az első Otthonszülés rendelet bába szempontú elemzése

Az első Otthonszülés rendelet bába szempontú elemzése

„A szülés körüli eljárások fejlődési ciklusának … jellemzője a nők és a bábák autonómiája közötti összefüggés. Egyszerűen szólva, ha egy országban a nők nem rendelkeznek elég hatalommal ahhoz, hogy maguk hozzák meg a szülésükkel kapcsolatos döntéseket, akkor a bábáknak sem lesz autonómiája, míg ha a bábák nem dolgozhatnak független bábaként, önállóan, akkor a nők számára is sokkal nehezebb megteremteni az autonómiát. A nők tudják, hogy az, hogy mennyire érzik magukat erősnek és szabadnak, szorosan összefügg a testük fölött gyakorolt kontrollal, beleértve a reproduktív funkciókat és a szülést is. A bábák pedig tudják, hogy csakis a nőtársadalom teljes támogatásával lehetnek igazán autonómok. Ezért van az, hogy az egyes országokban a szülés körüli ellátás rendszerének minősége szoros összefüggésben áll a nők és a bábák autonómiájával…”

(Marsden Wagner: Amerikából jöttem, mesterségem címere szülész-nőgyógyász. Könyv a változásért. 247. oldal)

A Kormány 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelete az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés v) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 16. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

3. §

(1) A 2. § (3) és (4) bekezdése szerinti személyek az ellátás során a tőlük elvárható gondossággal, a szülészeti és újszülött-ellátás szakmai szabályainak betartásával járnak el, és felelősek az e rendeletben meghatározott előírások betartásáért.

(3) Az ellátás csak olyan helyszínen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött húsz percen belül a háttérkórházba szállítható.

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Kanadában vannak olyan helyek, ahol a legközelebbi kórház 8 óra távolságra van. Ezeken a helyeken is történnek tervezett, szaksegítséggel zajló szülések. Ezekre a helyekre is igaz a komplikációmentesnek ígérkező szüléseknél, hogy a szülések kimenetele semmivel sem rosszabb, mint a háttérkórház közelében kísért otthonszüléseknél, azaz, mint a kórházi szüléseknél. Ha a várandósság alatt kiderül, hogy az illetőnél komplikáció várható, vagy ha a várandóst aggasztja a kórháztól való túl nagy távolság, akkor megváltoztatja a szülés tervezett helyét.

 

5. §

(1) Az ellátás igénybevételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet. Az ellátás igénybevételét választó várandós nő a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül a felelős személy közreműködésével négy példányban kitölti a 4. melléklet szerinti adatlapot. A 4. melléklet szerinti adatlapot a felelős személy juttatja el az egészségügyi szolgáltató részére.

(2) Rh-negatív vércsoportú várandós nő esetében az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy – a szülés várható megindulása előtt – a várandós nő részére a szükséges anti-D ellenanyag vényre történő felírása, továbbá a 9. § (6) bekezdése szerinti laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges beutalók beszerzése a terhesség betöltött 37. hetéig megtörténjen.

(3) A várandós nő az (1) bekezdés szerinti, kitöltött adatlap egy példányának átadásával – a kitöltést követő legfeljebb 3 napon belül – tájékoztatja a területi védőnői ellátásról szóló jogszabályban meghatározott védőnőt (a továbbiakban: védőnő) és a területileg illetékes házi gyermekorvost (háziorvost) vagy a választott házi gyermekorvost (háziorvost) (a továbbiakban együtt: házi gyermekorvos) arról, hogy az e rendelet szerinti ellátást tervezi igénybe venni.

(7) A felelős személy – legkésőbb a várandós nő terhességének betöltött 38. hetéig – ismételten meggyőződik a szülés helyszíne higiénés feltételeinek megfelelőségéről. Amennyiben a higiénés feltételek a 3. mellékletben foglaltaknak nem felelnek meg, akkor a felelős személy a várandós nő ellátása céljából szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetet vagy megfelelő, az e rendelet szerinti ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatót javasol és erről értesíti a (3) bekezdés szerinti személyeket és a háttérkórházat.

6. §

(1) A várandós anyát az ellátással kapcsolatosan az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglaltakon túl a felelős személy írásban tájékoztatja:

a) az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeiről és kizáró okairól,

b) a háttérkórházba vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szállítás indokairól és ennek megtagadása következményeiről.

(2) A várandós anya az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás egy példányát aláírásával ellátja.

7. §

(1) A szülésben történő közreműködés csak akkor kezdhető meg, ha a 3. melléklet szerinti tárgyi, valamint higiénés feltételek a szülés helyszínén rendelkezésre állnak.

8. §

(1) A szülő nőt, illetve az újszülöttet a felelős személy vagy a gyermekgyógyász döntése alapján, a 2. mellékletben felsorolt feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén – egészségi állapotukat nem veszélyeztető módon vagy szükség szerint a mentőszolgálat igénybevételével – azonnal a háttérkórházba kell szállítani. A háttérkórházba szállítás – a felelős személy vagy a gyermekgyógyász döntése alapján – akkor is kötelező, ha a komplikáció jellege, illetve előre nem látható ok a szülő nő, illetve az újszülött életét, egészségét veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat. A felelős személy köteles a szülő nőt, illetve az újszülöttet a háttérkórházba kísérni, és a rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt az ügyeletvezető szakorvosnak átadni.

9. §

(2) Az újszülött első gyermekgyógyászati vizsgálatát a 2. § (4) bekezdése szerinti gyermekgyógyász végzi el a szülést követő 24 órán belül.

(3) A szülés befejezését követő 3 órán keresztül az anya és az újszülött felügyeletét a felelős személynek kell ellátnia. A felelős személy és a gyermekgyógyász a szülést követő naptól számított három napon keresztül az anya és az újszülött állapotát naponta ellenőrzi.

(5) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti személyek megállapítása szerint az ellenőrző vizsgálatok elvégzése során észlelt rendellenesség az anya, illetve az újszülött életét, egészségét veszélyeztetheti, vagy maradandó fogyatékosságot okozhat, akkor az anya, illetve az újszülött háttérkórházba vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő szállításáról haladéktalanul gondoskodnak.

(6) Rh-negatív vércsoportú anya esetében a felelős személy gondoskodik a köldökzsinór- és az anyai vér levételéről, és annak megfelelő laboratóriumba történő szállításáról. A laboratóriumi eredmény birtokában az anti-D ellenanyag beszerzéséről és beadásáról a felelős személy gondoskodik haladéktalanul, de legfeljebb a méhlepény távozását követő 72 órán belül, továbbá ezt a tényt az anya gondozási könyvében is dokumentálja.

10. §

(1) A BCG-védőoltás beadásáról a jogszabályban meghatározott időtartamon belül a házi gyermekorvos gondoskodik.

(2) A gyermekgyógyász végzi el – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a 0-4 napos életkorban jogszabály szerint kötelező szűrővizsgálatokat.

(3) A veleszületett anyagcsere-betegségek szűrővizsgálatainak elvégzéséről, a levett vérminta megfelelő laboratóriumba szállíttatásáról és az eredmények értékelése kapcsán történő intézkedések megtételéről az egészségügyi szolgáltató gondoskodik.

(4) A védőnő a gyermekágyas nőt és az újszülöttet a 9. § (1) bekezdése szerinti értesítést vagy – a gyermekágyas nő akadályoztatása esetén – a hazaérkezést követő 2 munkanapon belül meglátogatja.

(5) A védőnő az ellátás egészségügyi dokumentációja alapján meggyőződik arról, hogy a gyermekágyas nő a 9. § (6) bekezdése szerinti anti-D ellenanyagot megkapta, a 9. § (2) és (3) bekezdése szerinti orvosi vizsgálatok, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti szűrővizsgálatok megtörténtek, és az erről szóló megállapításokat a védőnői dokumentációban rögzíti. A védőnő az ellátások elmaradása esetén a területi védőnői ellátásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint a házi gyermekorvost értesíti.

11. §

Az újszülött ellátását a születést követő negyedik naptól a házi gyermekorvos veszi át.

 

12. §

(4) A felelős személy a szülészeti eseményt követő 48 órán belül két példányban kiállítja az újszülött anyakönyvezéséhez szükséges, a 7. mellékletben meghatározott, az intézeten kívüli születés tényéről szóló igazolást, és átadja azt az anya részére. A felelős személy az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lap és az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példányát átadja a házi gyermekorvosnak.

(5) A 4. melléklet szerinti adatlap egy példánya, a szülési naplónak az adott szülésre vonatkozó adatai, az intézeten kívül született újszülöttről szóló vizsgálati lap egy példánya és az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példánya az egészségügyi dokumentáció részét képezi. Az egészségügyi dokumentációt az egészségügyi szolgáltató őrzi meg azzal, hogy az intézeten kívüli szülésről szóló összefoglaló egy példányát átadja az anya részére.

13. §

(1) Az ellátás akkor sem minősül finanszírozott esetnek, ha az anya egyébként az egészségbiztosítás keretében jogosult egészségügyi szolgáltatásra, kivéve az e rendeletben meghatározott gyermekorvosi, védőnői, továbbá a háttérkórház vagy a 8. § (3) bekezdése szerinti szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézet által biztosított egészségügyi szolgáltatást, a mentést és a laboratóriumi vizsgálatokat.

1. melléklet a 35/2011. (III.21.) Korm. rendelethez

Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételei és kizáró okai

1. Az ellátás csak a következő feltételek együttes fennállása esetén vehető igénybe:

a) a terhesség szövődménymentes,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

 A várandósság alatt előforduló szövődmények jó része nincs kihatással a szülésre. Ezért a mi eddigi gyakorlatunkban ezt mindig egyénileg, a szövődmény jellegétől függően bíráltuk el.

b) a várandós nő az 5. § (1) bekezdése szerinti döntés időpontjában betöltötte a 18. életévét,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Az ellátás igénybevételének föltételeként megszabott betöltött 18 évet nem találjuk megalapozottnak. Nem tudunk olyan tudományos bizonyítékról, amely szerint valaki, akárhány éves is, pusztán az életkora miatt nem, vagy csökkent mértékben volna képes a szülésre – ha már a megtermékenyülésre és a kisbaba kihordására képes volt. Gyakorlatunkban ilyenkor is az egyedi elbírálást tartottuk szem előtt. Amennyiben az illetőnek esetleg fejletlenebb lett volna a csontozata a kelleténél, és ezáltal a kisbaba a megszületésekor esetleg mechanikus akadályba ütközött volna, akkor a hüvelyi szülés maga, nem pedig az otthonszülés lett volna ellenjavallt. Ilyen esettel eddigi gyakorlatunkban nem találkoztunk, minden hozzánk forduló fiatalkorú problémamentesen megszülte gyermekét. Gondolhatnánk esetleg arra, hogy a rendelet megalkotói az anyaságra való érettség szempontjából, az újszülött védelmében tartják fontosnak, hogy az illető kórházban szüljön (de akkor nem csak a szülésre, hanem az utána jövő időszakra is kellene életkori határt szabni, azaz, 18 éven aluliaknak meg kellene tiltani, hogy teherbe essenek, vagy azt, hogy megtartsák gyermeküket). Tapasztalataink szerint az életkor sok esetben nincs párhuzamban az anyaságra való érettséggel. Előfordul olyan, hogy egy 16 éves nő megérett az anyaságra, és olyan is, hogy egy 40 éves viszont nem.

c) első szülés esetében a várandós nő az 5. § (1) bekezdése szerinti döntés időpontjában a 40. életévét nem töltötte be,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Az első szülés esetén az ellátás igénybevételének föltételeként megszabott, 40. életév betöltésére vonatkozó fölső korhatárt sem tartjuk megalapozottnak. Nem tudunk ugyanis semmi olyan tudományos bizonyítékról, ami azt mutatná, hogy első gyermeküket szülő idősebb nők ügyetlenebbül, vagy netán a kisbabára nézve veszélyesebben szülnének. Az a tény, hogy a 40 évesek körében gyakoribbak bizonyos fejlődési rendellenességek, nem függ össze az első, vagy az akárhányadik szüléssel. Az egyedüli magyarázat, amire gondolni tudunk, hogy amennyiben a 40 éves nő „sikertelenül” szüli meg gyermekét, kevesebb ideje marad új gyermek szülésére – a szóban forgó első gyermek ettől válik ún. „fokozott kockázatú magzattá”. Véleményünk szerint minden gyermek pontosan ugyanannyit ér és ugyanúgy kell vigyázni rá akkor is, ha ő egy 40 év fölötti anya első, vagy akár ha egy 26 éves nő ötödik gyermeke. Saját gyakorlatunkban szép számban fordult elő 40 év fölötti, először szülő nő, mind normálisan szülte meg gyermekét.

d) a terhességi kor a betöltött 37. és 41. hét között van,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Fontos, hogy a kisbaba méhen belül eltöltsön 35 hetet, azaz, 28 napos menstruációs ciklus esetén az utolsó rendes menstruáció első napjától számított 37 hetet. A kisbabák tüdejében ekkorra már biztonsággal megfelelő mennyiségű, a pici léghólyagocskák felületi feszültségéért felelős anyag, az ún. “surfactant” faktor található, ami szükséges ahhoz, hogy az első légvétel után a léghólyagocskák nyitva tudjanak maradni a levegő számára, és létre tudjon jönni a levegőcsere. A koraszülöttek egyik leggyakoribb, nem ritkán halálos betegsége ennek a faktornak a hiányával függ össze. Általában már a 33. méhen belül töltött hét végére is kellő mennyiségű surfactant van, de mivel nagyon könnyű a heteket elszámolni – nem kell hozzá sok, elég, ha nem a középidőben történik a megtermékenyülés, hanem akár két héttel később, a várható menstruáció közvetlen közelében egy váratlan peteérés következményeként – ez esetben mindjárt két héttel fiatalabb a kisbaba. Így biztonságosabb, ha csak az szül intézeten kívül, aki az utolsó menstruációja első napjától számított 37. hetet betöltötte.

A várandósság 41. hete a szülés várható időpontja utáni 14. napig tart, akkor kezdődik a 42. hét. Ügyelni kell arra, hogy amennyiben valakinek a menstruációs ciklusa, azaz a menstruáció első napjától a következő menstruáció első napjáig eltelt idő nem 28 nap, hanem annál kevesebb, akkor a rutinszerűen kiszámolt időpontból le kell vonni annyi napot, ahány nappal rövidebb a ciklus, illetve ez fordítva is igaz, ha a ciklus hosszabb, akkor hozzá kell adni a szülés kiszámításakor annyi napot, ahány nappal hosszabbak a ciklusok. Ha rendszertelen a menstruáció, akkor egyéb viszonyítási alapokat kell keresni ahhoz, hogy a lehető legjobban közelíthessünk a valós helyzethez. A 41. hét kiszámításához az egyéni változásokat mindenképpen figyelembe kell venni, mert mind az anyának, mind pedig a kisbabának az a legjobb, ha a szülés spontán indul meg (minden beavatkozásnak, így a szülésmegindításnak is megvannak a maga veszélyei, tehát mindenképpen mérlegelni kell, hogyan ártunk kevesebbet: a szülés megindításával, vagy a várakozással). Ahhoz a döntéshez, hogy meg kell-e indíttatni a szülést vagy se,  fontos, hogy a 40. hét betöltése utáni időszakban egészen a szülésig a modern technika adta lehetőségek igénybe vételével, az ún. “méhen belüli diagnosztika” erre alkalmas eszközeivel rendszeresen tájékozódjunk a magzat méhen belüli állapotáról! Ezzel el tudjuk dönteni, vajon csak az ártalmatlan és igen gyakori, mostanában emelkedő tendenciát mutató ún. “terminustúllépésről”, vagy valódi, a kisbabát veszélybe sodró, igen ritkán jelentkező, ún. “túlhordásról” van-e szó. A jelenleg erre a célra alkalmazott eszközök: flowmetria (áramlásmérés: adott magzati érszakaszon a véráramlás sebességének vizsgálata speciális ultrahang-készülékkel. Kóros az eredmény, ha a méhlepény – latinul placenta – bármilyen okból elégtelenül működik /tehát nem csak túlhordás esetén/, a méhlepény keringése rosszabbodik, ilyenkor pedig a magzati vérkeringés jellegzetesen, fölismerhetően megváltozik. Ez a vizsgálat rövid ideig tartó ultrahangbehatással jár) és az NST (non-stressz-teszt), más néven CTG (cardio-toko-graf), ami a kisbaba szívműködését a mozgása és a méhen belüli nyomás függvényében grafikonon ábrázolja. Mindig csak a baba pillanatnyi állapotát rögzíti, és jellemzője még, hogy a magzat méhen belüli oxigénhiányának igen kis mértékét is jelzi. A vizsgálat nagyfokú érzékenységéből sajnos nem egyszer álpozitív vizsgálati lelet is adódik, aminek esélyét például azzal lehet csökkenteni, ha a vizsgálatot nem fekve végezzük el. A vizsgálat érzékenysége ad lehetőséget arra, hogy következtessünk a CTG elvégzése utáni 48 órában a méhlepény működésére. Amennyiben a pillanatnyi állapot kifogástalan, a placenta működésének túlhordáskor jelentkező, lassú romlását a kifogástalan CTG után 48 óra elteltével megismételve még éppen időben, a baba oxigénhiányos károsodása nélkül észleljük, és bele tudunk avatkozni a folyamatba. Ilyenkor a szülést – kórházban – meg kell indíttatni. A CTG ideje 20 perc, ami ultrahanggal működő készülékkel 20 perc ultrahang behatást jelent. Mi ultrahang nélkül működő CTG-t használunk, ami erre a célra remekül alkalmas, és a kisbabát semmiféleképpen sem károsítja. Ha a baba alszik vagy egyéb okból nem mozog és méhösszehúzódás (kontrakció) sincs, ami változtatná a méhen belüli nyomást, a vizsgálat eredménye ugyanolyan lesz, mintha a kisbabának oxigénhiánya lenne. Ezt el kell különíteni egymástól, mert az egyik esetben semmi teendő nincs, a másikban viszont igen. Ezért kórházi körülmények között az NST után ST következik, “stressz teszt”. Ez azt jelenti, hogy a kisbabát különböző módszerekkel megterhelik, vagy méhösszehúzódást idéznek elő, és azt figyelik, hogyan reagál a baba szívhangja a megterhelésre. Régebben lépcsőztették az anyákat, ma autódudával megijesztik a kisbabát, vagy oxitocin infúziót kötnek be (amitől persze van esély arra, hogy a szülés meginduljon), vagy az emlőbimbó ingerlésével az oxitocin spontán fölszabadulását idézik elő. Mi nem alkalmazzuk ezeket a módszereket. Helyette alkalmazkodunk a kisbabának az édesanyja által ismert ébrenléti  periódusaihoz, és olyan időpontban végezzük a vizsgálatot, amikor a kisbaba éber.

e) a magzat koponyavégű fekvésű.

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Eddigi gyakorlatunkban meghatározott föltételek teljesülése mellett medencevégű fekvés esetén is születtek otthon egészséges kisbabák. Így:

2. Az ellátás igénybevételét kizáró okok

2.1. Szülészeti és általános kórelőzmény:

Olyan anyai, vagy a környezetében előforduló betegségek, melyek veszélyeztetik a várandós nő, illetve a magzat életét, egészségét, különösen:

a) korábbi szülés(ek)nél: vállelakadás, negyedfokú gátsérülés,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Eddigi gyakorlatunkban több alkalommal is született velünk kisbaba úgy, hogy az előző testvérének elakadt a válla. Nem tapasztaltuk egyik alkalommal se, hogy újra előfordult volna ez a komplikáció. Sajnos, a kutatások azt igazolják, hogy nem lehet előre megmondani, hogy vállelakadás be fog-e következni vagy sem, még a várható súly alapján sem. Ezért a korábbi szüléseknél előfordult vállelakadást önmagában nem tartjuk veszélyeztető tényezőnek.

Gyakorlatunkban nem egyszer tapasztaltuk azt, hogy szülésnél elszenvedett negyedfokú gátsérülés után megmaradt panaszok a következő szülésnél meggyógyultak, a gát mind anatómiailag, mind funkcionálisan jobb állapotba került, mint előtte volt. Egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy a korábbi, negyedforú gátrepedés után akárcsak harmadfokú gátrepedés jött volna létre. Ezért a korábban elszenvedett negyedfokú gátrepedést önmagában nem tartjuk kizáró tényezőnek.

b) előzetes császármetszés vagy a méhtesten végzett műtét (pl. myomectomia, hysterotomia),

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Gyakorlatunkban több mint kétszáz, császármetszés utáni hüvelyi szülés zajlott le (használatos rövidítése angolból: VBAC, vaginal birth after caesarean). Az előző műtét hegének megőrzése érdekében különösen vigyáztunk arra, hogy adottak legyenek a föltételek a császármetszés utáni hüvelyi szülésre. A szülés kísérése közben semmiféle beavatkozást nem végeztünk, a szülést nem siettettük, fájdalomcsillapítót nem adtunk. Ha a szülés bármelyik szakaszában vérzést észleltünk, vagy ha a szülés dinamikája a kitolási szakban nem volt megfelelő, kórházba szállítottuk az illetőt. A szülés után a heg kézzel való ellenőrzésétől eltekintettünk, az esetleg észrevétlenül maradó hegszétválást és annak veszélyes következményét, a belső vérzést a szülést követő, két óra hosszáig tartó intenzív észleléssel zártuk ki. Tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a körültekintően észlelt VBAC kevésbé veszélyes, mint a helyette elvégzett császármetszés maga, valamint arról, hogy amennyiben a császármetszést követte már egy hüvelyi szülés, akkor a többi VBAC kockázata még sokkal kisebb. Többen szültek velünk sikeresen három császármetszés után, még többen két császármetszés után és annál is többen egy császármetszés után. Pl. így:

c) a várandós nő lázas állapota,

d) a várandós nő HIV vagy hepatitis B, C fertőzése,

e) drog-dependencia, alkoholizmus, erős dohányzás,

f) placenta praevia minden formája,

g) a várandós nő minden olyan betegsége, ahol konziliárius orvos császármetszést javasolt,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Véleményünk szerint bizonyos orvosoknak más és más véleményük van és lehet egy-egy betegséggel kapcsolatban. Például vannak olyan fölfogású orvosok, akik bizonyos erősségű rövidlátás esetén császármetszést javasolnak, mások meg nem. Sokszor pont azért fordultak hozzánk várandósok, hogy erős dioptriájuk ellenére elkerüljék a császármetszést. A kitolási szakban a háborítatlan, saját ütemű szülésnél a méh spontán működik, ami a szem épségét nem veszélyezteti. A veszélyeztető tényező, ami miatt egyáltalán a császármetszést ilyen esetekben megelőzésként használják, az az a rossz szokás, hogy az anya elsődlegesen nem a méh spontán működését használja a kitolási szakban, hanem fölszólításra saját, megfeszített erejével nyom. Gyakran meg se várják a szülést vezetők, ameddig spontán jelentkezik a kitolás, a gyermekszülés ellenállhatatlan, visszatarthatatlan ereje. (“Van egy erő, amely eljön a nőkhöz, és magával hoz egy gyermeket.” – ahogyan Penny Armstrong és Sheryl Feldman írja A születés művészete című könyvben.)

h) a várandós nő terhességgel, szüléssel összefüggő akut vagy krónikus megbetegedése:

ha) diabetes mellitus,

hb) hypertonia,

hc) eclampsia, praeeclampsia,

hd) anyai szívbetegség,

he) ritmuszavar,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

A ritmuszavaroknak különböző fajtái vannak. Gyakorlatunkban ritmuszavar esetén belgyógyászati konzílium alapján döntöttük el, hogy ártalmatlan jelenségről van-e szó. Ha a belgyógyász a hüvelyi szülésnek nem látta akadályát, akkor lehetett otthon szülni.

hf) cardiális decompenzáció,

hg) vérzékenység.

i) ultrahang vizsgálattal valószínűsített köldökzsinór- vagy egyéb rendellenesség,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Bizonyára a rendelet alkotói sem tekintik rendellenességnek, amikor a köldökzsinór a baba nyakára tekeredik. Ez a jelenség igen gyakori. Ettől még lehet problémamentesen szülni. Született velünk egészségesen olyan kisbaba, akinek hatszor volt a nyakára tekeredve a zsinór. Született velünk olyan kisbaba is, akinek az ultrahang vizsgálaton a nyaka körül látták a zsinórt, de a születésekor nem volt ott, és ez fordítva is gyakran előfordul. Az ultrahang vizsgálat leleteit egyénileg szoktuk elbírálni (például nem látjuk akadályát az otthonszülésnek, ha a kisbabának hat ujja van).

j) a terhesség in vitro fertilizáció eredménye.

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Ha a várandósság in vitro fertilizáció eredménye, az azt jelenti, hogy a megtermékenyítés a méhen kívül, mesterséges beavatkozások sokaságát követően, többnyire sokévi várakozás és küszködés eredményeként következik be. Ennélfogva (hasonlóan pl. a 40 év feletti először szülő nő esetéhez) tévesen “értékesebb” várandósságnak ítélheti a szabályozás megalkotója, a magzatot pedig “fokozott kockázatú magzatként” kezeli, holott a magzat értékességéről természetesen semmi továbbit nem mondanak fogantatása körülményei. Amennyiben sikeresen megtörténik a magzat beágyazódása, a várandósság további alakulása semmiben nem különbözik a természetes úton fogant magzatokétól, és a szülés menetét is teljességgel hasonló törvényszerűségek jellemzik. A háborítatlan, beavatkozásmentes szülés éppen hogy nem hátrányára, hanem előnyére válhat az in vitro fertilizáció segítségével született gyermeknek: hosszútávú pozitív ellensúlyozó hatással lehet arra az elidegenítő hatásra, amit az in vitro fertilizáció körülményei hordoznak.

2.2. Magzati állapotok, betegségek vagy azok fennállásának gyanúja:

a) intrauterin magzati retardáció,

b) iker- vagy többes terhesség,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Nem egy olyan ország van, ahol nem tilos ikreket otthon szülni. A mi gyakorlatunkban az otthoni ikerszüléseket tekintve jelentősen ritkábban fordult elő komplikáció, mint a kórházi ikerszüléseknél, ahol igen gyakran végeznek császármetszést. Egy kisbabát, aki második ikerként született, 7 hónapos korában elveszítettünk. Véleményünk szerint kórházon belül sem lettek volna jobb esélyei az egészséges, spontán megszületésre (császármetszés végzésére pedig nem volt semmi ok). (Bővebben: http://www.szules.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=166:ez-tortent&catid=53:egyeb-irasok&Itemid=76)

c) 4000 g feletti várható születési súly,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

A magzat súlyát a mai diagnosztikai eszközökkel csak becsülni lehet. Az ultrahang vizsgálattal történő súlybecslés hibahatára a tanulmányok alapján 10-15% körül mozog, ami azt jelenti, hogy 4000 g-os babáknál 500 g körüli az a hibalehetőség, amivel számolni kell, továbbá a vizsgálat időpontja és a szülés között sokszor hetek telnek el, tovább növelve a becsült súly bizonytalanságát. Nemzetközi tanulmányok 47%-os találati arányt mutatnak. Ilyen adat szakmai szempontból esetenként mérlegelendő, de a rendeletben határértékként való megjelenése érthetetlen. (A föntiekből következik, hogy egy 4000 g-ra becsült baba súlya vagy több, vagy kevesebb mint 4000 g.)

A magzat súlyát leginkább az anya mérete határozza meg, minden esetben tekintettel kell lenni a várandós nő testalkatára. Általában a nagyobb nők nagyobb babát hordanak és szülnek, de a medence méretei nem minden esetben állnak arányban a nők testmagasságával és súlyával. Számos példa bizonyítja, hogy aránylag kistermetű nő szül 4 kg-nál nagyobb babát minden komplikáció nélkül.

A nagy súlyú babák megszülésének, megszületésének (is) jót tesz a türelem, valamint az anya támogatása abban, hogy minél kényelmesebb testhelyzetet vegyen föl a vajúdás és a kitolás alatt, és bármikor megváltoztathassa azt. Az anya kényelme nem “csak” az anya érdeke. A vajúdás alatt elősegíti a tágulást, ha használhatja a gravitáció erejét, segíti a kontrakciók erejét engedni, ha a nő szabadon teheti, ami a legjobb neki. A kitolási szak az anya és a baba közös, interaktív munkája. Itt az anya kényelme a baba jelzéseinek megfelelően kívánja meg a szabad mozgást. A “kényelem” a szülésnek ebben a fázisában elsősorban azt segíti elő, hogy a kisbaba könnyebben meg tudjon születni. Hogy alkalmazkodni tudjon a feje, alakulni, szakszóval “konfigurálódni”. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb, gömbölyű fejnek a nyomásviszonyok megváltozására a szülőcsatornán való áthaladás közben a koponyacsontok közötti rugalmas illeszkedések, ún. “varratok” mentén módja van varratok egymáshoz közelítése által jelentősen kisebbé válni. Az interakció az anya és a születő gyermek között többek között abban nyilvánul meg, hogy ha a fej mechanikus akadályba (az anyába) ütközik, az anyát megnyomja – kényelmetlen lesz az anya testhelyzete (is). Ekkor a szülő nő, ha teheti, megváltoztatja a testhelyzetét és ezáltal a baba feje is kedvezőbb helyzetbe kerül, folytathatja az útját, és ha kell, a további konfigurálódást. Ezért viszonylag nagyobb gyermek is – kisebbé konfigurálódott fejjel – meg tud születni, ha az anya a saját ütemében, a saját maga által választott és szükségletei szerint váltogatott testhelyzetben, külső utasítások nélkül szül. Az Egészségügyi Világszervezet elsősorban ezért támogatja a normális szüléshez kiadott gyakorlati kézikönyvében (Normális szülés alatti ellátás: gyakorlati kézikönyv, részlet – megjelent a Mérce Egyesület gondozásában 2001-ben, a Születéskalauz 2. c. könyvben), hogy biztosítsuk az anya számára a szabad mozgást a vajúdás és a szülés teljes időtartama alatt. Ez otthoni kürülmények között megvalósul, viszont a magyar kórházak többségében még mindig a kőmetsző pozició a leggyakoribb kitolás alatt. Ez a testhelyzet növeli a komplikációk valószínűségét, mivel háton fekve a medence mérete relatíve kisebb, mint függőleges (álló, guggoló), vagy előrehajló (négykézláb) helyzetben, valamint ellene van a gravitáció erejének, nem is beszélve arról, hogy a méhet ellátó nagyereket ebben a testhelyzetben a legkönnyebb elnyomni, ezáltal a kisbaba oxigénellátását rontani.

Eddigi gyakorlatunkban a legnagyobb baba, aki egy átlagos méretű anya gyermekeként minden komplikáció nélkül megszületett, 6000 g-os volt. Ezzel nem szeretnénk azt állítani, hogy soha nem fordulhat elő, hogy egy baba nagyobbra nő, mint amekkora kifér az édesanyjából, azaz, nem vitatjuk a valódi téraránytalanság létezését. Csupán arra szeretnénk fölhívni a figyelmet, hogy a valódi téraránytalanság igen ritka. Régen, amikor még nem létezett császármetszés, az ilyen gyerekek nem tudtak megszületni, így nem is tudták örökíteni ezt a rossz tulajdonságot (hogy nagyobbra nő valaki, mint amekkorán még ki tud férni az édesanyjából). Szerencsére ma már az ilyen gyerekek is megszületnek egészségesen, és tovább is tudják örökíteni ezt a nem kívánatos tulajdonságot. De még mindig rendkívül ritkán találkozunk valódi téraránytalansággal (ilyenkor az anya medencemérete és a koponya megmért átmérője azt igazolják, hogy a baba feje jelentősen nagyobb, mint amekkora a szülőcsatornán át tud haladni. Ha a baba feje akkora vagy kicsit nagyobb, mint amekkora alap állapotban átfér, az nem valódi téraránytalanság, ennek megoldására a természet a följebb részletezett, szülés közbeni konfigurációt találta ki). Gyakori viszont az ún. “relatív téraránytalanság”, ami azt jelenti, hogy bár az anya és a magzat mért értékei alapján a babának ki kellene férnie, a szülés közben úgy ítélik meg, hogy a szülőcsatornán való áthaladás valami miatt mégsem lehetséges. Ilyenkor császármetszést végeznek. Nagy a felelőssége a szülést kísérő vagy vezető személynek, mert a későbbiekben ezt az állapotot rekonstruálni nem lehet, kizárólag az ő kezében van a döntés súlya. Ha a döntés elhamarkodott, akkor a türelem és a testhelyzet változtatgatása, jó szülési dinamika elősegítése helyett császármetszés következik, ha viszont indokolt esetben a császármetszés elmarad, akkor sokszor traumatikus hatású, erőszakos kitolási szak következik, ami kárára van elsősorban a kisbabának, de az anyának is – valamint az összes jelenlévőnek.

d) a magzat méhen belül elhalt,

e) magzati fejlődési rendellenesség, ha a magzat neonatológiai ellátást igényel,

f) magzati oxygénhiányra utaló, kóros NST,

g) Rh-alloimmunizáció esetén vagy más vércsoport összeférhetetlenség esetén, ha hematológus/neonatológus szerint az újszülött károsodása várható,

h) fekvési rendellenesség: medence végű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Egyetértünk azzal, hogy ha fekvési rendellenesség áll fönn, akkor a szülés (nem az otthonszülés) hüvelyi úton nem lehetséges. Véleményünk szerint a haránt- vagy ferdefekvés valóban fekvési rendellenesség, de a medencevégű hosszfekvés nem az, csupán egy ritkábban előforduló megszületési mód. Gyakorlatunkban évente egyszer-kétszer születtek egészséges kisbabák medencevégű hosszfekvésben.

i) idő előtti burokrepedés, ha a szülés nem indul el spontán 12 órán belül, vagy a magzatvíz meconiumos,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Véleményünk szerint idő előtti burokrepedés után, ha a szülés nem indul meg 12 órán belül magától, akkor kórházi körülmények között indokolt a szülést megindítani, mert ott hüvelyi, belső vizsgálat történik, amit steril kesztyűvel se lehet úgy elvégezni, hogy a hüvely nem steril tartalmát a vizsgáló ujjunkkal föl ne toljuk oda, ahol annak helye nincs és veszélyes, akár a kisbabára halálos, méhen belüli fertőzés forrása lehet. A méhen belüli fertőzéstől való jogos félelem volt az oka annak, hogy ez a kórházi rutin kialakult. Otthoni körülmények között viszont a 37. héten történik egy belső vizsgálat, aminek fő értelme, hogy tájékozódjunk az elölfekvő rész (fej vagy far) helyzetéről. Ez azért fontos, hogy kizárhassuk a (szintén veszélyes, akár halálos) köldökzsinór-előesés veszélyét. Ha sikerült kizárni, akkor nem kell a magzatra nézve is veszélyes belső vizsgálatot elvégezni – hiszen más információra ilyenkor nincs föltétlenül szükség. Amire viszont szükség van a nyugodt és biztonságos várakozáshoz, az az, hogy betartsuk az ilyenkor létfontosságú higiénés szabályokat, miközben folyamatosan ellenőrizzük, hogy nincs-e mégis kezdődő fertőzés. Ha bármilyen erre utaló jelet találunk, a szülést azonnal meg kell indíttatni (kórházban).

A mekóniumos (magzatszurkos) magzatvíz ürülése a magzat átmeneti vagy krónikus, súlyos vagy nem súlyos oxigénhiányára utal. Amennyiben a burok csak a kitolási szakban reped meg, a szülés dinamikája jó (tehát a kisbaba várhatóan perceken belül meg fog születni) és a szívhangok jók, nem a kórházba kerülést, hanem a gyors megszületést és a kisbaba azonnali leszívását tartjuk jó és bevált gyakorlatnak, egyéb esetekben pedig a kórházba szállítást.

j) igazolt B típusú streptococcus fertőzés.

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Ezt az állapotot a magzat rendellenességei között sorolja föl a rendelet. Amennyiben ez arra az esetre vonatkozik, amikor bizonyosra vehető, hogy a magzat méhen belül B típusú streptococcus-szal fertőződött, egyetértünk azzal, hogy ilyen esetben kedvezőbb a baba számára, ha megfelelő intézményben születik (olyan helyen, ahol van újszülött-intenzív részleg), ahol szükség esetén azonnal megkezdhető a speciális kezelés.

Az azonban, ha az anya hüvelyében található a B típusú streptococcus baktérium, véleményünk szerint nem összeegyeztethetetlen az intézményen kívüli szüléssel.

Különböző fölmérések eredményei szerint a várandósok 15 — 40 százaléka hordozza a hüvelyében és/vagy a végbelében a B típusú streptococcust (GBS-t, más néven streptococcus agalactiae-t).  Többségüknek semmilyen panaszt, tünetet nem okoz  ez az állapot. Amennyiben a magzat méhen belül, vagy a születése során megfertőződik, többé-kevésbé súlyos betegségen esik át. Angliai becslések szerint az évente születő, mintegy 700 000 kisbaba közül 230 000 lehet azok száma, akiknek az édesanyja GBS-hordozó (kolonizált). 88 000 újszülött kolonizálódik a baktériummal (vagyis a streptococcusok föllelhetők a bőrükön, testnyílásaikban, de ez nem okoz panaszokat). 700 baba mutatja a fertőzés jeleit, és közülük 75 (11%) belehal a betegségbe. Kétségtelen tehát, hogy súlyos állapotnak tekintendő, ha egy újszülött megbetegszik e baktériumtól. Ha utánaszámolunk, láthatjuk, hogy ez a kolonizált anyák újszülöttjeinek 0,3%-ával történik meg. Ha a kolonizált anyákat nem homogén tömegként kezeljük, hanem kockázati tényezők alapján csoportokba soroljuk, jelentősen szűkíthetjük azon személyek körét, akiknek az újszülöttjét nagy mértékben veszélyezteti a betegség.

Ilyen kockázat-növelő tényezőnek tekinthető:

  1. a korai burokrepedés (amennyiben a szülés nem indul meg 18 órán belül);
  2. az a tény, ha az anyának korábban született már GBS-fertőzött gyermeke;
  3. ha az anyának nem csupán a hüvelyében, illetve a végbelében lelhetők föl e baktériumok, hanem például húgyúti GBS-fertőzése is van;
  4. ha az anya ismert ok nélkül lázas lesz röviddel a szülés előtt, illetve a szülés alatt;
  5. ha szülés a betöltött 37. hét előtt történik.

Az egyes országokban eltérő módon viszonyulnak a GBS-hez:

Néhány példa: Az Egyesült Királyságban jelenleg nem szűrik rutinszerűen a várandósokat. Abban az esetben, ha az anya élettörténete, illetve aktuális állapota alapján magasnak tűnik a baba fertőződésének kockázata, elvégzik a szűrővizsgálatot, illetve fölajánlják az anyának a vajúdás alatti antibiotikum-kezelést.

Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban elvégzik a szűrővizsgálatot a 36. hét környékén, és amennyiben pozitív eredményt ad, fölajánlják az anyának a vajúdás alatti antibiotikum-kezelést.

Az intézményen kívüli szülésnek egyik országban sem akadálya az anya GBS-pozitivitása.

A jelenlegi tudományos elképzelések szerint a baba fertőződhet méhen belül, a szülés közben, vagy a szülést követően. A betegség fölléphet a születéskor, vagy 6 napon belül (korai kezdetű forma; az esetek 80 — 90%-a), illetve a 6. életnap után (késői kezdetű forma; 10 — 20%). A szülés alatt adott antibiotikum csupán a korai forma kialakulásának valószínűségét csökkenti, a késői forma megjelenésére nincs hatással. A betegség antibiotikummal (penicillin-származékok, cefalosporinok, esetleg eritromicin) kezelhető.

Amennyiben az újszülött méhen belül fertőződött, súlyos állapotban van, ám erre csak a megszületésekor derül fény, a helyszínen megkezdhető az ellátása (leggyakoribb az, hogy oxigénnel kell lélegeztetni, mert a tüdőgyulladás miatt a saját lélegzése útján nem képes elegendő oxigénnel ellátni a szervezetét), és szükség esetén mentővel sürgősen újszülött-intenzív részlegbe szállítható (ez történik az újszülött-intenzív részleggel nem rendelkező kórházban születő babákkal is).

Amennyiben szükséges, az anya természetesen intézményen kívül is kaphat antibiotikumot.

Véleményünk szerint körültekintő várandósgondozás, megfelelő szülés alatti ellátás, és az újszülöttek figyelmes követése mellett, az intézményen kívüli szülés ténye sem a GBS-pozitív anyáktól születő babák fertőződésének valószínűségét nem növeli, sem a megbetegedett újszülöttek gyógyulási esélyeit nem rontja.

Nem tudunk olyan tanulmányról, melynek eredményei cáfolnák ezt a nézetünket.

Gyakorlatunkban az elmúlt 21 év alatt  a 3500 újszülött közül ketten betegedtek meg streptococcus agalactiae baktériumtól. Mindkettőjüket sürgősen kórházba szállíttattuk. Ott megkapták a megfelelő kezelést, és súlyos állapotuk ellenére tökéletesen gyógyultak, mindketten tökéletes egészségnek örvendenek.

2. melléklet a 35/2011. (III.21.) Korm. rendelethez

Kórházba szállítás indikációi

1. Szülés megindulásakor

a) Aktív genitalis herpes,

b) bárányhimlő vagy egyéb akut fertőző betegség a várandós nőnél vagy a környezetében,

c) fekvési rendellenességek,

d) preeclampsia,

e) 38 oC feletti láz.

2. Szülés alatt

a) 38 oC feletti láz,

b) kóros magzati szívhangeltérések,

c) a normálistól eltérő magzatvíz a vajúdás korai szakában,

d) a szülés dinamikája nem megfelelő,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Kórházi körülmények között használják a „partogram” elnevezésű grafikont, amely a méhszáj tágulását ábrázolja az idő függvényében. Sheila Kitzinger:A szülés árnyékában. Katarzis vagy krízis? című könyvének 52-53. oldalán olvashatunk erről az Órakövető szülés és a Versenyfutás a célig című fejezetekben. „A traumatikus szülésélményekre csaknem kivétel nélkül igaz, hogy a szülést aktívan vezették és az órához igazították” – írja Kitzinger. Lásd még : A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése a 2/2. h) ponthoz

e) előesett köldökzsinór,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

A köldökzsinór előesése halálos is lehet a babára nézve, ha a magzat elölfekvő része elé keveredik. Ott összepréselődhet olyannyira akár, hogy benne a véráramlás megszűnik és a baba nem kap oxigént. Ez csak akkor tud megtörténni, ha a baba feje vagy fara nem tömíti a szülőcsatorna belső kijáratát., szakmai szóval: nem rögzül a szülőcsatorna bemenetében. Ezt a természet rendszerint a 37. hétre megoldja. Főleg azért szoktunk a 37. betöltött héten külső és belső vizsgálatot végezni, hogy meggyőződjünk róla: ez az eshetőség, azaz, ez a veszély fönnáll-e vagy sem. Igen-igen ritkán tapasztaljuk, hogy reális veszélye van a köldökzsinór előesésének – olyankor különböző óvintézkedéseket teszünk.

f)   abruptio placentae vagy placenta praevia,

g) erős vérzés,

h) a szülés bármely szakának elhúzódása.

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

A szülés bármely szakaszának elhúzódása nem idő-, hanem energiafüggő. Ha az anya is, a baba is jól vannak és egyedül az idő múlása lenne az ok kórházba menésre, akkor várakozni szoktunk. A várakozás alatt – hol pusztán a várakozástól, hol némi segítséggel – rendszerint megoldódik az a (többnyire lelki) probléma, ami a szülést megakasztotta. Viszont ha a vajúdót vagy a babát akár csupán a kifáradás veszélye, akár egyéb veszély fenyegeti, akkor kórházba szoktuk szállítani az illetőt. A leggyakoribb ok, amiért kórházba szállítottunk vajúdót, az éppen a szülés bármelyik szakaszának elhúzódása volt. Ez a mi fogalmaink szerint azt jelenti, hogy kevesebb energiája marad az anyának és/vagy a babának, mint amennyi az anya és a bába közös megítélése alapján a szülés fönnmaradó részéhez szükséges volna. Régi bába-mondás: “Kétszer ne hagyd megvirradni a napot!” Ha azonban a vajúdó aludni tud közben, akkor az idő mérése újra kezdődik. Lásd még : A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése a 2/2. d) ponthoz

3. Postpartum (az anya esetén)

a) Thrombophlebitis vagy thromboembólia,

b) postpartum eclampsia,

c) uterus inversio,

d) postpartum vérzés (szokásos kezelésre nem szűnő),

e) szülészeti shock előtti állapot,

f)   teljesen vagy részben visszamaradt lepény,

g) mély, csak intézeti körülmények között ellátható uro-genitális sérülések.

4. Postpartum (az újszülött esetén)

a) Apgar score (1 perces korban 3 alatt, 5 perces korban 7 alatt, 10 perc után is 7 vagy az alatt),

b) görcsös állapot gyanúja,

c) légzési vagy keringési rendellenességek (RDS, organikus szívzörej),

d) jelentős fejlődési rendellenesség (azonnali orvosi beavatkozást igényel),

e) adaptációs zavar minden formája:

ea) súlyos izomhypotónia,

eb) nagyfokú sápadtság,

ec) tartós lélegeztetést igénylő újszülött,

ed) cyanosis.

ef) tartós tachypnoe.

3. melléklet a 35/2011. (III.21.) Korm. rendelethez

Tárgyi és higiénés feltételek

3. Higiénés feltételek:

1.       a vajúdás, illetve a szülés idejére a szülő nő és az újszülött számára elkülönített, szükség szerint fűthető helyiség,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Otthoni körülmények között a szülő nő a vajúdás illetve a szülés idejét nem egy számára elkülönített helyiségben szokta tölteni, hanem szabadon, kénye-kedve szerint keresi meg illetve változtatja helyét. A baba megszületésekor hordozható hősugárzót szoktunk használni, hiszen arra a pár percre, amikor a baba már megszületett, de az anya esetleg még nem kész őt meleg testéhez ölelni, szárazra törölgetve, melegen tartjuk a kisbabát. Amikor az anya már magához ölelte (bőr a bőrhöz), akkor kettejüket betakargatjuk – a külső hőmérséklet ekkor már kevésbé jelentős.

2.       vízöblítéses WC,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Ha az anya olyan helyen él, ahol nincs vízöblítéses vécé, a vajúdás és a szülés alatt sem fogja hiányolni azt jobban, mint életének egyéb időszakaiban. Nem tudunk olyan tudományos bizonyítékról, amely kimondaná, hogy a vízöblítéses vécé hiánya a szülés menetét illetve az újszülött állapotát kedvezőtlenül befolyásolná, és a magunk gyakorlatában, a vízöblítéses vécé híján lévő otthonszüléseknél sem tapasztaltunk semmiféle szülészeti komplikációt, ami ezzel összefüggött volna.

3.       kád vagy zuhanyfülke és kézmosó, folyó hideg-meleg vízzel,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Ha az anya olyan helyen él, ahol nincs zuhanyfülke és kézmosó, folyó hideg-meleg vízzel, a vajúdás és a szülés alatt sem fogja hiányolni azt jobban, mint életének egyéb időszakaiban. Nem tudunk olyan tudományos bizonyítékról, amely kimondaná, hogy a zuhanyfülke és a hideg-meleg, folyó vízzel működő kézmosó hiánya a szülés menetét illetve az újszülött állapotát kedvezőtlenül befolyásolná, és a magunk gyakorlatában, a zuhanyfülke és a hideg-meleg, folyó vízzel működő kézmosó híján lévő otthonszüléseknél sem tapasztaltunk semmiféle szülészeti komplikációt, ami ezzel összefüggött volna.

4.       az újszülött számára tiszta, száraz, cserélhető lepedő,

5.       az újszülött ellátásához szükséges fertőtlenített asztal/pelenkázó,

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Gyakorlatunkban a jó állapotú újszülöttet az édesanyja hasán szoktuk ellátni. Van, hogy a köldökzsinórt órákig nem vágjuk el. Az újszülöttet nem visszük el az édesanyától. Így nem hiányzott idáig sem a fertőtlenített asztal, sem a pelenkázó. (Ugyanakkor fölkészülünk arra, hogy amennyiben a kisbaba rászorulna újszülött élesztésre, akkor legyen egy melegíthető, viszonylag kemény alapú, tiszta terület erre a célra. Ezt a bábák, nem pedig a szülők készítik elő, főként a magukkal hozott bábatáskából.)

6.       szülésre alkalmas tiszta ágy.

A Napvilág Születésház bábáinak megjegyzése

Gyakorlatunkban igen ritkán találkoztunk olyan nővel, aki szülésre alkalmas tiszta ágyban szült volna. Leginkább a földön térdelve, állva, guggolva, időnként a fürdőkádban, a vécén, esetleg szülőszéken, vagy szülőszék híján szülőszéknek használt, rögtönzött alkalmatosságon (pl. két segítő térdén, az apa ölében, két hokedlin stb.) szoktak szülni. Amikor az anya újszülöttjével az első (kinti) órákat tölti, a bábák, doulák föltakarítanak és tiszta ágyat húznak, amit az anya és újszülöttje elfoglal.